Jeremiah 23

1Oh pásztorok, kik elveszítik és elszélesztik legelőm juhait, úgymond az Örökkévaló. 2Azért így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, a pásztorok felől, kik népemet legeltetik: Ti szélesztettétek el juhaimat és eltaszítottátok és nem gondoltatok velük; íme én megbüntetem rajtatok cselekedeteitek rosszaságát, úgymond az Örökkévaló. 3És én össze fogom gyűjteni juhaim maradékát mindazon országokból, ahová eltaszítottam őket és visszahozom őket tanyájukra és majd szaporodnak és sokasodnak. 4És állítok föléjük pásztorokat, hogy legeltessék őket, nem fognak többé félni és nem rettegnek és nem lesz köztük hiány, úgymond az Örökkévaló. 5Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és támasztok Dávidnak igaz csemetét, uralkodik mint király és boldogul és jogot és igazságot tesz az országban. 6Napjaiban megsegíttetik Jehúda és Izrael biztosságban fog lakni; és ez a neve, amelyen nevezik: az Örökkévaló a mi igazságunk. 7Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és nem mondják többé: él az Örökkévaló, aki felhozta Izrael fiait Egyiptom országából; 8hanem: él az Örökkévaló, aki felhozta és bevitte Izrael házának magzatját az észak országából és mindazon országokból, ahova eltaszítottam őket, és lakni fognak földükön. 9A prófétáknak. Meg van törve bennem a szívem, megreszkettek mind a csontjaim, olyan lettem, mint részeg ember és mint férfi, kit elöntött a bor, az Örökkévaló miatt és az ő szent szavai miatt. 10Mert megtelt házasságtörőkkel az ország, mert átok miatt gyászol az ország, elszáradtak a puszta tanyái és futásuk a rosszaságra volt és erejük igaztalanságra. 11Mert próféta is, pap is istentelenek, házamban is találtam gonoszságukat, úgymond az Örökkévaló. 12Azért olyan lesz nekik az útjuk, mint sikamlósság a sötétségben, elcsúsznak és elesnek rajta, mert veszedelmet hozok rájuk, büntetésük évét, úgymond az Örökkévaló. 13Sómrón prófétáiban is bohóságot láttam; prófétáskodtak a Báal nevében és megtévesztették népemet, Izraelt. 14Jeruzsálem prófétáiban pedig borzasztóságot láttam: házasságot törtek és hazugságban jártak és megerősítették a gonosztevők kezeit, úgy hogy nem tértek meg kiki gonoszságától; olyanok lettek számomra mindannyian, mint Szodoma, és lakói mint Amóra. 15Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura a próféták felől: Íme én adok enniük ürmöt és adok inniuk méregvizet, mert Jeruzsálem prófétáitól indult ki az istentelenség az egész országra. 16Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Ne hallgassatok a próféták szavaira, akik nektek prófétálnak, hiábavalóval hitegetnek benneteket, szívük látomását beszélik, nem az Örökkévaló szájából 17Mondogatják káromlóimnak: Megmondta az Örökkévaló: béke lesz számotokra; és bárki jár szíve makacssága szerint, annak mondják: nem jön rátok veszedelem. 18Mert ki állt az Örökkévaló tanácsában, hogy lássa és hallja az ő igéjét, ki figyelt igéjére, hogy hallotta volna? 19Íme az Örökkévaló vihara hévvel tör ki, forgó szélvész a gonoszok fejére fordul. 20Nem tér meg az Örökkévaló haragja, míg meg nem tette és míg nem teljesítette szíve gondolatait; a napok végén megértitek értelemmel. 21Nem küldöttem a prófétákat és ők futottak, nem beszéltem hozzájuk és ők prófétáltak. 22De ha tanácsomban álltak, akkor hallassák szavaimat a népeimmel és térítsék meg őket rossz útjukról és cselekedeteik rosszaságától. 23Vajon közelről való Isten vagyok-e, úgymond az Örökkévaló, és nem távolról való Isten? 24Avagy elrejtőzik-e valaki a rejtekben és én nem látom, úgymond az Örökkévaló, hiszen az eget és a földet töltöm én be, úgymond az Örökkévaló. 25Hallottam azt, amit mondtak a próféták, akik hazugságot prófétálnak nevemben, mondván: álmodtam, álmodtam. 26Meddig még? Az van-e azon próféták szívében, akik hazugságot prófétálnak és akik szívük csalárdságának prófétái – 27azt gondolják-e, hogy elfelejtetik nevemet népemmel álmaik által, amelyeket elbeszélnek egyik a másikának, amint őseik a Báal által felejtették el nevemet? 28A próféta, akinél álom van, beszéljen el álmot, és akinél az én igém van, mondja el az én igémet igazsággal! Mi dolga a szalmának a tiszta búzával, úgymond az Örökkévaló. 29Nemde olyan az én igém mint a tűz, úgymond az Örökkévaló, és mint a kalapács, mely a sziklát zúzza? 30Azért íme én fordulok azon próféták ellen, akik ellopják szavaimat egyik a másikától. 31Íme én fordulok azon próféták ellen, úgymond az Örökkévaló, akik vették nyelvüket és azt mondták: Úgymond; 32íme én fordulok azok ellen, akik hazug álmokat prófétálnak, úgymond az Örökkévaló, elbeszélték azokat és megtévesztették népemet hazugságaikkal és fitogtatásukkal, holott én nem küldöttem őket és nem parancsoltam nekik, de használni sem használnak ennek a népnek, úgymond az Örökkévaló. 33És ha kérdez téged e nép vagy a próféta, vagy pap, mondván: mi az Örökkévaló beszéde? mondd meg nekik, hogy mi a beszéd: elvetlek benneteket, úgymond az Örökkévaló. 34A próféta pedig és a pap és a nép, mely azt mondja: az Örökkévaló beszéde meg fogom büntetni azt az embert és a házát. 35Így szóljatok kiki a társához és kiki a testvéréhez: mit felelt az Örökkévaló és mit mondott az Örökkévaló? 36De azt, hogy Örökkévaló beszéde, ne említsétek többé, mert beszéddé lesz kinek kinek saját szava, s így elferdítitek szavait az élő Istennek, az Örökkévalónak, a seregek urának, a mi Istenünknek. 37Így szóljatok a prófétához: mit felelt neked az Örökkévaló, és mit mondott az Örökkévaló? 38De ha azt mondjátok: az Örökkévaló beszéde – azért így szól az Örökkévaló: mivelhogy mondtátok e szót: az Örökkévaló beszéde, én pedig küldöttem hozzátok, mondván, ne mondjátok: az Örökkévaló beszéde – 39azért íme én elszakítva elszakítlak benneteket és elvetlek benneteket és a várost, melyet adtam nektek és őseiteknek, színem elől. 40És adok rátok örök gyalázatot és örök szégyent, mely el nem felejthető.